Zrínyi Nádor

Gyász

2019. december 07. 10:33 - Crult

Átmentem a gyász öt fázisán. Na persze nem úgy, hogy meghalt volna bárkim is, hanem úgy, hogy  bennem halt meg valami. Elhalt konkrétan. Az, hogy vagyok valaki. Eltemettem ezt a dolgot. Kurva nehéz volt és szomorú. Persze így is vagyok valaki, csak már más. Ettől függetlenül végtelenül szomorú a mellőzöttség amit megtapasztalok éppen úgy, hogy én aztán hittem azokban akik leszarnak. Hetekig kába voltam emiatt, hetekig érzelmileg teljesen összetörtem, a gyász minden fázisát megéltem, a tagadást, a haragot, az alkudozást, a depressziót, végül beköszöntött az elfogadás. Ilyen esetekben az elfogadás megkönnyebbülést is jelent. Jó nem bőgni, vagy ordítani. Elég volt ebből. 

Azok akik ezt okozták nekem itt vannak körülöttem. Megjegyeztem. Persze nem bosszút akarnék állni annak nem sok értelme van, de mindig itt lesz bennem ez a tüske. Én valami nagyot hoztam létre és... de nem gyászolok tovább. Nem őket hibáztatom, hanem magamat kell átállítani a jövőre, hiszen én választottam ezt és ez egy ilyen világ. Erősnek kell lenni, mert aki őszinte és normális azt eltapossák. Ez nem újdonság, csak én hosszú ideje harcolok és állandóan taposva vagyok. Na ezt fogadtam el. Hogy mindig számítanom kell erre. Számítani is fogok...

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kvlt.blog.hu/api/trackback/id/tr5315342158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.